A legutobbi 'filmtekercset' nezve a kovetkezokrol tudok beszamolni:
Voltunk egy par napos eszak-nyugat-irorszagi kirandulason, ahol a nap erdekesen sutott az oceanba:
Megneztuk az allitolag elkepesztoen egyedulallo Moher-sziklakat, ahol szazegyedszerre is levontuk a tanulsagot, hogy Irorszagnak sikeres az onreklamja, de a valosag pottyet szurkebb, mint a sokeves atlag. Tenyleg szep volt egyebkent a taj, de maximum helyi jelentosseggel birt, semmikepp nem olyannal, ami miatt egy masik orszagbol erdemes idelatogatni ket hetre, teszem azt. Es raadasul egy minimum 8 meter szeles felaszfaltozott ut vezetett mindenhol, hogy senkinek ne kelljen faradsagos munkaval azon agyalnia, hogy merre menjen, illetve ily modon gondoskodtak elozekenyen arrol, hogy senki ne kenyszeruljon kozelebbi kapcsolatba a termeszettel, mely - mint azt jol tudjuk, miota itt vagyunk - karos es kerulendo.
A Moher-sziklaknal a Bebek nagyon idetlen kepeket vagott:
Voltunk meg a Kylemore-kastelyban is. Itt kacsazasra nyilt lehetoseg, meghozza olyan specko kavicsokkal, hogy volt, ami legalabb huszat kacsazott, raadasul kanyarban.
A Bebek a Kylemore-kastely kapujaban:
Kirandulasunkon Galwayt is erintettuk, ahol is a Beb hozzajutott egy helyszinen keszitett vizfeju Pokemberhez:
Es egy varatlan fordulattal szivarvany az ablakunkbol:
